Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szavazó- és válaszadó egységek interaktív tábla nélkül - Mélyvíz 2012.

2012.09.04

Akik a 2011-es Interaktív Tábla Konferencián „úsztak” a mélyvízben, azok már sejthették, hogy ebben a szekcióban a spontán szemlélődés helyett megpróbáltatás is vár majd rájuk. Mind a hat előadás gyors felméréssel indult, mely az előző konferenciák, az interaktív táblák, illetve a szavazóegységek használatára vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A legügyesebben válaszoló kollégák, a Műszaki Kiadó jóvoltából ajándékkönyvvel, vagy oktatóanyaggal távozhattak.

melyviz.jpgÖrömmel jelentem, idén is mindenki túlélte!
Miért jött létre a szekció?
Az interaktív táblás oktatás változó ütemben ugyan, de folyamatosan terjed az országban. A TIOP-ban tartott 10 órás felkészítések nagy része elég hatékony volt legalább ahhoz, hogy meginduljanak a próbálkozások egy-egy iskolában. A szavazóegységek ugyanakkor nem kaptak elég figyelmet, sok helyen nem is kerültek be az intézményekbe. Mindenki elsősorban a táblákra koncentrált, főleg ha a krétás „ősök” le is kerültek a falról az adott iskolában. Sok esetben a táblákkal nem azonos típusú szavazóegységek kerültek kiszállításra, a 10 órás tematika tartása a két szoftver használatának elsajátításával 10 óra alatt elég nehéz volt. Mindenhol vannak azonban olyan „fecskék”, akik nyarat csinálnak. Ők elkezdik a próbálkozást az új eszközökkel, s időt, energiát nem kímélve próbálják felfedezni a használat mikéntjét. A célunk az volt, hogy nekik segítsünk, az eszközöket iskolai környezetben és gyakorlatban is rendszeresen használó pedagógusok segítségével végigvezessük őket a felhasználás folyamatán, hátha egy-egy apró momentumra így egyszerűbben fény derül.
A szavazóegységekhez nem használtunk interaktív táblát. Persze, többségünk „nehezen viselte” a szituációt, de ezzel is szerettük volna eloszlatni a kétkedőket. Ha nincs a teremben tábla, csak projektor és számítógép (vagy laptop), a szavazórendszerek akkor is használhatóak. Keresse meg mindenki az iskolában és hajrá…!
Az előadóink tanfolyamokat tartó pedagógusok, akik az iskolai gyakorlat irányából és főleg módszertani oldalról próbálták megközelíteni az eszközöket, s megmutatni fél órában, amit lehet. A kezdő kérdéssorok, azon kívül, hogy „jót játszottunk”, bemutatták az adott szavazóegységhez előállítható kérdéstípusokat. Az azt követő 20 percben pedig az összes jelenlévő kipróbálhatta önállóan egy-egy kérdéssor alkotását a különböző szoftverekben. Az idő rövidségével nehéz volt szembeszállni, de bizonyította, hogy a szavazóegységek használata nem ördöngösség.
A szekció előadói:
SMART RESPONSE – Gyurkó Gábor (gyurkozeg@gmail.com )
CLEVERCLIKK; WORDWALL – Tamasi Istvánné (tamasieva1@invitel.hu )
QWIZDOM – Ruttner Csaba (ruttner@mail.datanet.hu )
ACTIVOTE – Schlotter Judit (sjud@t-online.hu )
ACTIVEXPRESSION – Tisza Géza (tisza.geza@promethean.hu )
Reménykedem benne, hogy lesznek bővebb leírások is, kértem az előadókat, hogy írjanak nekünk az előadásaikról egy-egy cikket, bár szeptemberben mindenki elfoglalt, azzal biztattam őket, hogy idő szempontjából később se lesz jobb!
Egy pár mondatban összefoglalom a szekcióban megjelenő szavazóegységekre vonatkozó közös megállapításokat:
  1. Minden szavazóegység használható (hasonlóan az interaktív táblákhoz)
  2. A kérdések előállítása végtelenül egyszerű folyamat
  3. Minden szavazóegységgel van névtelen és nevesített válaszadási lehetőség
    (Ez fontos, hiszen nem minden esetben értékelni akarunk, hanem azonnali visszajelzést kaphatunk egy-egy tananyagrészre vonatkozóan.)
  4. A tanulói névsor létrehozása nem bonyolultabb folyamat. Mintha egy új felépítésű naplót tennének elénk.
  5. Az alapvető kérdéstípusok (feleletválasztás, igaz-hamis, igen-nem) minden szavazóegységben rendelkezésre állnak.
  6. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a szavazóegységek nem csak mérés-értékelésre, hanem véleménynyilvánításra is alkalmazhatóak (Likert-skála)!
Kérdésként merült fel a szekcióban a mobiltelefonokra letölthető alkalmazások, de a szekcióban jelenlévőkkel egyetértettünk abban, hogy a hazai oktatásban jelenleg kicsi a valószínűsége annak, hogy egy osztálynyi gyermek kivétel nélkül rendelkezzen internetelérésre alkalmas telefonnal. Jelenleg ugyanez a helyzet a Tabletekkel is.
Amennyiben a tanulói laptopok operációs rendszere alkalmas az adott szoftver futtatására, így már megoldható a felhasználás. A teremfelügyeleti rendszerek nagy része azonban alapvetően magába foglal ilyen alkalmazást.
Egy-egy jógyakorlat persze előfordulhat, ezekről a hazai oktatási sajtó folyamatosan beszámol, illetve a konkrét forgalmazóhoz tudnak a pedagógusok fordulni kérdéseikkel.
Ilyen jellegű hazai jó gyakorlatról mi még nem tudunk (a hazai forgalmazók honlapján sincs jelenleg érdemi információ), de olyan tantestületekben, vagy szülői értekezleteken, ahol mindenkinek rendelkezésre állnak alkalmas eszközök, máris lehet próbálkozni!
Amennyiben valaki tud angolul, már a nemzetközi honlapokon tájékozódhat.