Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szavazóegységek szekció az interaktív tábla konferencián

2008.10.20
A dolgozatírások, a röpdolgozatok alkalmasak arra, hogy a diákok egyéni tudásának szintjét felmérjék, ezt általában papír-ceruza tesztek formájában teszik a tanárok az órán, aztán hazaviszik a dolgozatokat, s valamikor kijavítva visszaadják. A diák már régen elfelejtette miről is volt szó a dolgozatban, amikor visszajut hozzá az értékelés. S mivel a tanárnak értékelnie is kell, ezért a dolgozat végén lévő érdemjegy általában eltereli a diák figyelmét a dolgozat igazi céljáról, hogy a tudásáról kapjon visszajelzést. Szerencsére a szavazóegységek oktatási rendszerbe kerülésével ez megváltozhat. A diák már a tanórán visszajelzést kap, szinte folyamatos interakciókkal. Amit ő a szavazóegységen kiválaszt, az meg tud jelenni a táblán, láthatja a többiek eredményeit, össze tudja hasonlítani mindezt a sajátjával, ő mit tudott, mit nem, s a tanár is azonnal érzékelheti az osztály közös eredményéből, hogy megértették-e a diákok a tananyagnak az éppen megkérdezett részét, vagy tovább szükséges még azt magyarázni, gyakorolni.
A szavazóegységek használata azonban olyan sokrétű lehet, hogy a pedagógusoknak szükséges megismerni a lehetőségeit. Pont úgy, mint az interaktív táblák esetében. Sőt nem árt, ha kicsit mérés-értékelés ismereteiket leporolják, hiszen az eszköz segítségével számos adata lehet a tanárnak, csak nagyon fontos, hogy a kérdéseinek feltevésével, a válaszok lehetőségeinek megadásával, azt mérjék, amit mérni szeretnének.
A szavazórendszeres szekció felépítése is ennek megfelelően történt.
Először a cikk szerzője, Bedő Andrea adott egy általános tájékoztatást a szavazó és feleltető rendszerekről. Aki nem tudott részt venni a konferencián annak jó tájékozódási pont lehet a http://szavazo.lap.hu oldal. Az egységekről, azok tudásának összehasonlításáról, a vásárlásnál figyelembe veendő szempontokról, illetve az új módszertani kihívásokról is szó esett.
Ezután a Műszaki Kiadótól Gál Vera mutatta be, hogy egy konkrét szavazóegység esetén, milyen lehetőségek vannak, a pedagógusoknak milyen kezdeti lépéseket szükséges megtenni az egységek használatához, hogyan lehet összeállítani egy-egy feladatsort, hogyan tudja ezt támogatni az eszköz szoftvere. Vera a rendelkezésére álló harminc perc alatt bebizonyította, hogy nem is olyan ördöngősség mindez. Minden résztvevő kapott egy-egy egységet, amivel a szavazást végrehajthatta, pont úgy, mintha diákként ülne a tanórán. Sőt eljutottunk az előadásán részt vevő tanárok szavazási adatainak Excel-be történő exportálásáig, az adatok további elemzésének lehetőségéig. Vera technikailag bemutatta, hogy mi a különbség az anonim és a nevesített szavazás között, előkészítve a további előadásokat.
Ugyanis a kávészünet után Schlotter Judit, a XIII. kerületi PSZK informatikai szaktanácsadója bemutatta, hogy az anonim szavazásnak – mikor és hol van értelme. Judit így vall saját szekciójáról:
„A szavazóegységekkel való ismerkedés során a legtöbb pedagógus először a teszt-jellegű, mintegy röpdolgozatokat helyettesítő szavazásokkal találkozik. Fontosnak tartottuk azonban, hogy táguljon a kör, hiszen az iskolában számtalan olyan szituáció adódhat, ahol az anonim szavazás lehetősége jelentős szerepet kaphat.
Természetesen elsődleges szerepe lehet egy gyors „lezáró” szavazásnak, mely akár egy-egy óra, vagy téma végén előkészítve, akár óra közben ad hoc jelleggel elvégezhetőek, s általuk az osztály aktuális tudásáról kaphatunk megközelítő képet.
Az előadás során bemutatásra kerültek a nevelési célzatú kérdésekkel való szavaztatások, melyek a korosztálynak megfelelő problémákat tárhatják fel az osztályban.
Hányan gondoltak már rá, hogy nem feltétlenül kizárólagosan diákokkal lehet szavazóegységet használni? Számtalan szituáció adódhat egy tantestületben, vagy akár szülői értekezleteken is, hogy „döntéseket hozzunk”, vagy egyszerűen megismerjük egymás véleményét. Természetesen, ha időnk engedi, vitázzunk – de, ha mégsem, a szavazás végeredményéből is számtalan következtetés vonható le.”

Hogy mindez egyértelmű legyen írt példákat is az előadásából:

Titkos vagy nyílt szavazással döntsünk - szavazóegységek

Lehet, hogy nem mindenki válaszolna szívesen a kérdésre az értekezleten, ha konkrétan megkérdezik. Így viszont csak egy gombnyomás, és az iskolavezetés látja a tantestület viszonyulását, így pontosabban tervezhető a hogyan tovább…elolvasták-e a házirendet a szülők? Tudják-e, hogy milyen szabályok vonatkoznak az iskolára, a diákokra?

A szülőknek is feltehető kérdés - szülői értekezleten a szavazóegységek!

Talán kevesebb lesz a „költői kérdés” az oktatásban, ha az érintetteket is bevonjuk meghallgatva a véleményüket.

 
Schlotter Judit által felvetett elgondolkodtató kérdések után a szekció felépítése során olyan pedagógusokat kértünk fel előadónak, akik már több, mind egy éve a mindennapjaikban használják a szavazóegységeket, s a nevesített szavazásnak a gyakorlati bemutatásáról, főleg a tapasztalataikról kértük őket, hogy számoljanak be nekünk.
A csongrádi Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola (www.bjg.hu) tanárai Gilicze Tamás és Giliczéné Kókai Mária a nevesített szavazás titkairól, a benne rejlő csapdákról, azok kikerülésének módjairól tartott előadást. Tamás több példasort is hozott az iskolájából. Amit a szekcióban jelenlevők szavazások szintjén is kipróbálhattak. Hát azt azért elárulhatjuk nem minden résztvevő rajongott a fizikáért, de sokat tanultunk ezalatt a fél óra alatt.
Marikáék bemutatták a tárolt eredményeiket is, hogyan tudják a diákok eredményeit nyilvántartani, milyen könnyű visszamenőlegesen is az általuk használt ActiVote szavazóegységek által rögzített válaszokat a színes excel táblában áttekinteni.
Egy részleten mutatnánk egy ilyen táblázatot, ahol csak megmutatjuk, hogy egy tanóra végén a pedagógus milyen adatoknak a birtokába kerül anélkül, hogy otthon dolgozatot kellene javítania. Hogy használja értékelésre vagy sem, az már módszertani kérdés, amire ezen cikk során nincs lehetőségünk válaszolni.

Szavazóegységek használata után keletkezett Excel táblázat részlete

 Minden Excel állomány azzal az állománnyal kezdődik, amin eredeti környezetben található a feladatsor. Később lehetnek kérdéseink, vagy ismételni szeretnénk valamit, akkor jó ha tudjuk, hol keressük, akár évek múlva is. A kérdések K betűs cellái megjegyzés mezőben tartalmazzák a kérdést. Például a K13-as kérdésnél, ahol a (D) volt a helyes válasz egy kakukktojás jellegű feladat volt nyelvtan órához. A piros hátterű cellák a rossz válaszok, a zöldek a jók. Ezen kívül láthatjuk a konkrét betűjeleket is, így a típushibák is kiszűrhetők. Lehet látni, hogy a pedagógusnak a K10-es feladattal nincs több dolga jelenleg, hiszen azt mindenki tudta. de a K3-as kérdést érdemes megnézni. Jól tette-e fel a kérdés, az osztály nem értette meg a választ, vagy a feladat még magyarázatra, gyakorlásra szorul.

Képzeljük el, hogy a tanítási óráinkon ilyen adatokat tudunk rögzíteni pár kattintással, az mennyire hatékonnyá tudja tenni az oktatásunkat!
 
Miután megnéztük a szavazóegységek használatát, ezután egy olyan környezetbe kalauzoltuk el a szekciónk látogatóit, ahol azt bizonyítottuk, hogy egy külső alkalmazást, amelybe nincs beépítve a szavazás lehetősége, hogyan lehet összekötni a szavazóegységekkel, milyen plusz lehetőséget biztosít, ha a szavazóegységek mellé interaktív elemekkel tarkítjuk az óránkat, mindezt pedig  Papp-Varga Zsuzsanna (http://vzsuzsa.dyn.elte.hu/index.php?page=geogebra ) mutatta be „Geogebra és a szavazórendszerek” címen. Az ő előadását nem részletezzük, hiszen a Táblatanító következő számában a Geogebra külön cikket kapott.

Végül a szekciónknak a végén lehetőséget kaptunk, hogy a Promethean cég Activexpression termékének magyarországi bemutatója után, hogy a szekciónkban a szavazóegységek új generációjának a gyakorlati lehetőségét vázoljuk. A Commitment Zrt. biztosította számunkra azt a lehetőséget, ezúton is köszönjük nekik.

Az ActivExpression online is kipróbálható a következő linken - http://www.prometheanworld.com/uk/server/show/nav.5146

A szoftverbe beépített sablonfeladatok jól használhatók s a pedagógusoknak nem sok munkája lesz átalakítani azokat. Például a képeken látható feladat esetén - angol órájára készülve a keret segítségével csak a szövegek átírásával rengeteg feladatot tud készíteni a pedagógus. De akár magyar nyelvű tartalmakkal is elláthatjuk ugyanezt az oldalt. A válaszok pedig magukért beszélnek.
Jó lehetőség még a szöveges bevitel, melynek eredményeit az új szoftver szét tudja dobni a táblán külön szöveges objektumokba, mely segítségével a helyesírási hibák javításán túl, az adott kérdésre a válaszok csoportosíthatóak, strukturálhatóak lesznek.

Az új Promethean szoftver jól fel van készítve a szavazóegységes feladatokra!