Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pedagógusok munkaidő terhelése és az interaktív tábla

2010.07.07

Összesen 3380 pedagógus vett részt abban a többszörösen újszerű felmérésben, amelynek megszervezéséről az oktatási és kulturális miniszter és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke állapodott meg korábban. A pedagógusok munkaidő-terhelésével kapcsolatos országos kutatás adatgyűjtése 2010 márciusában zajlott. A kutatás honlapja:
http://www.okm.gov.hu/miniszterium/sajtokozlemenyek/pedagogus-2010-kutatas
A kutatást elolvasva, néhány helyen hiányérzetem támadt, de biztosan interaktív tábláktól elhomályosult pozitivista gondolataim következtében úgy éreztem, hogy a pedagógusok felkészülésének ideje csökkenthető, ha van egy jól előkészített tananyagbázisuk, amikhez nyúlhatnak a felkészülés során, s csak azt megnézik, frissítik, kiegészítik.

Alapoztam mindezen gondolatot azokra a külföldi kutatásokra, melyek azt mondják, hogy a pedagógusok terhelése csökken saját anyagaik elmentésével, újrafelhasználásával, egymással való megosztásával. (Rengeteg külföldi kutatás található interaktív táblákkal kapcsolatban angol nyelven: http://www.edfacilities.org/rl/interactive_whiteboards.cfm illetve http://research.becta.org.uk/) Azt gondolom, hogy ennek a fajta felhasználásnak Magyarországon még csak egy része működik. Készítenek már interaktív táblás anyagokat pedagógusok, újra fel is használják őket, kiegészítik, de szerintem a megosztás még nem jellemző. Mindez azonban feltételezés csak részemről, ez így nem pontos. Ezért azt gondoltam, mivel már nem vagyok gyakorló pedagógus, megkérdezek egy olyan pedagógust, aki ugyan időnként segítséggel, de nagyon jó érzékkel autodidakta módon haladt végig a fejlődésnek azokon a lépcsőin, amelyek egy-egy interaktív tábla használót az interaktív oktatás hozzáértőjévé tesznek, készített elég sok anyagot, s mivel több helyen elő is adott már a témában, országszerte így viszonylagosan jó rálátással bír a témára.
Azt kértem tehát Dobóné Tarai Évától, hogy legyen kedves őszintén válaszolni a kérdéseimre, amit most húzás és egyéb kommentár nélkül közreadok, s ezúton is nagyon köszönöm, hogy megosztotta velünk a gondolatait.

 

Dobóné Tarai Éva

Milyen intézményben dolgozol, milyen szakos vagy, milyen korosztályokat tanítasz?

Egy budapesti általános iskolában van a főállásom, itt 7-8. osztályban biológiát és kémiát tanítok, valamint 5-6. osztályban természetismeretet. Ezen kívül egy közeli gimnáziumban óraadóként kémíát oktatok változó korosztályoknak, az előző tanévben 8-9-es csoportjaim voltak.

Mióta van az iskolátokban interaktív tábla, milyen típusú és te milyen régóta használod?

Ha jól emlékszem, 2006-ban került iskolánkba az első Promethean típusú tábla, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy szinte a felszerelés délutánja óta használhatom. Azóta intézményi átszervezéseknek, sikeres pályázatoknak és egyéb fejlesztéseknek köszönhetően iskolánkban már jóval több, mint húsz interaktív tábla „dolgozik”, és ezzel, ha jól tudom, a kerület éllovasai vagyunk. Én továbbra is hű maradtam az első szerelemhez, és esetemben tényleg igaz, hogy meglátni és…, azzal a pontosítással, hogy meglátni és kipróbálni szinte azonnali elköteleződést jelentett. Megtanulásról nem mernék beszélni, hosszú és göröngyös volt az út, amelynek során magabiztos táblahasználóvá váltam, de természetesen most is úton vagyok, saját igényeim és elvárásaim miatt és a hivatásos fejlesztők újabb  ötleteinek köszönhetően  a tanulási folyamat állandósulni látszik. Időközben egyéb táblatípusokkal is megismerkedtem, használtam Smart táblát és most ismerkedem az Easyteach valamint az Interwrite szoftverekkel, de ezekkel kapcsolatban még nagyon sok tanulni – és tennivalóm van.

Mit gondolsz, segítette-e az interaktív tábla a pedagógiai tevékenységedet az intézményben?

Igen, mindenképpen. Az ismerkedés időszakában nem direkt módon hatott a kémiai fogalmak elsajátítására. Az első időszak emlékei között keresgélve az ugrik be először, hogy a tábla megjelenése új lendületet adott az óráknak. A gyerekek, mint a digitális bennszülöttek nemzedéke természetesnek vette az új eszköz megjelenését és használatának elsajátítása sem okozott számukra gondot, de mindenképpen motiváló hatású volt az új „játékszer” megjelenése. Élvezték a nagyméretű képeket, folyamatábrákat, videókat és filmbejátszásokat. Én magam, is nagyon lelkesen próbáltam ki a tábla nyújtotta lehetőségeket és gyerekekkel kölcsönösen inspirálóan hatottunk egymásra. Ebből a hőskorból tehát elsősorban az érzelmi többletet és a megnövekedett motivációt emelném ki, amelyek, mint tudjuk, az ismeretelsajátítási folyamat hatékonyságát tekintve nagyon fontos tényezők. 
A későbbiekben, ahogyan a technikai kérdések megoldása már nem problémaként jelentkezett, a tábla szerepe is átértékelődött és lassacskán a valódi helyére került. Egy olyan korszerű oktatási segédeszközhöz jutottunk általa, amely a didaktikai folyamatok minden szakaszában jól használható a szemléltetéstől kezdve a korszerű óraszervezési mozzanatokon keresztül az előzetes vagy a megszerzett tudás méréséig. Hogy a kérdésre konkrétabban válaszoljak: Igen, természetesen az órai felkészülés is lényegesen átalakult a korábbiakhoz képest, és az óravezetési stílusom, az óraszervezési módszereim is változtak, illetve bővültek.

A munkaidő terheltségeden ez az eszköz változtatott valamit? - rövid távon

 Igen. Nem szeretnék erre a kérdésre kategorikus választ adni, bár az lényegesen rövidebb lenne. Az országszerte tartott előadásaim után menetrendszerűen elhangzott a ráfordított idő mennyiségére vonatkozó kérdés, és én minden esetben kitérő választ adtam. A kérdés ugyanis ennél sokkal árnyaltabb. Amikor az ember ismerkedik egy új eszközzel, természetes - különösen, ha nem tanfolyamon tanul, hanem autodidakta módon próbálkozik, mint ahogyan én is tettem -, hogy először minden bonyolultnak tűnik és nem sikerül elsőre. Azonban, amennyire én át tudom tekinteni, az általam ismert táblaszoftverek mindegyike rendkívül felhasználóbarát, nagyon hasonló, egyértelmű jelekkel, piktogramokkal rendelkezik, a szolgaáltatásaik is nagyon hasonló jellegűek, amelyek néhány óra alatt kipróbálhatók és begyakorolhatók, minden különösebb informatikai előképzettség nélkül is. Az én esetemben a legtöbb időráfordítást az igényelte, amíg a Galériákba feltöltött képeket és clip-art gyűjteményt végigbogarásztam, vagy inkább csemegéztem. De ez is ízlés dolga, lehetünk célratörőbbek és csak az adott szűk területhez tartozó anyagokat tekintjük át, azután használat közben szépen, sorban úgyis minden előkerül. Véleményem szerint ez hozzáállás, és filozófia kérdése. Lehet jól csinálni kisebb időráfordítással is, hiszen a cél úgysem a táblahasználat, hanem a hatékony tanítás, tanulás, de ha valakinek van kedve hozzá, érdemes több időt rászánni. Olyan új távlatok nyílnak meg a web-en való keresgélés közben, amely a pedagógus önképzést merőben új dimenziókba helyezi. Tanári fórumok, blogok tapasztalatcseréibe, pedagógiai intézetek és egyetemek didaktikai kutatásainak eredményeibe pillanthatunk be, vagy akár részeseivé is válhatunk. Válogathatunk más kollégák kész anyagai között, letölthetünk akár grúz, vagy görög nyelvű flipchartokat. Nem baj, ha a szöveget még csak kibetűzni sem tudjuk, olyan jó ötletekhez, szemléltető anyagokhoz juthatunk, amelyeket saját oldalainkba átemelve tetszés szerint alakíthatunk. Összefoglalva és az eredeti kérdésre kicsit jelképes választ adva: olyan az interaktív táblás tananyagfejlesztés, mint a száz éves tölgyfa. Kialakulásához éppen száz év szükséges. És hogy enyhítsek ezen a kissé drámai értéken, kevesebb időráfordítással is lehet jó anyagokat készíteni, de a kezdeti tanulási folyamatot sajnos nem ugorhatjuk át, a tanulópénzt mindenkinek meg kell fizetnie. Viszont, érdemes.

A munkaidő terheltségeden ez az eszköz változtatott valamit? - hosszabb távon

Nem szeretném azt sugallni, hogy értem a kérdésfeltevő szándékát, mi több, átlátok rajta. De mégis, az ily módon, rövid és hosszabb távra vonatkozó időráfordítást firtató kérdés mögött mégis az az elvárás fogalmazódhat meg, hogy jó-jó, a kezdeti nehézségek után legalább biztosan csökken az időráfordítás és a munkaterhelésünk. Ha akarom igen, ha akarom nem. Az előzőekben már írtam arról, hogy mindenki egyéni érdeklődése szabja meg, hogy mennyi időt tud és akar egy-egy interaktív táblás anyag elkészítésére szánni. Hosszú távon mindenképpen csökkenti a felkészülési időt az egyre nagyobb rutin, tapasztalat. Nagyon jó, amikor egy teljes tanévnyi anyagunk elkészült és egy komplett gyűjtemény birtokában kezdjük az új tanévet. Időfelhasználás szempontjából mindenképpen megnyugtató, hogy bármilyen soron kívüli feladat is érkezik, az óravázlataink már használatra készen sorakoznak az archívumunkban. Azután persze eszünkbe jut, hogy: „na jó, de ezek a hetedik b- sek sokkal ügyesebbek, mint a tavalyiak voltak, nekik másképp kellene tálalni az atomelméletek kialakulását. Vagy ezt a témát sokkal jobb lenne csoportban feldolgozni, vagy egy másikat project feladatként kiadni. Esetleg van egy-két különösen tehetséges gyerek az osztályban, akik megosztott flipchart-oldalon egyéni munkát is kaphatnának. Lehet, hogy egyszerűen a tavaly választott háttérszín nem egyezik az idei trendekkel, vagy kicsit komolyabbra fordítva a szót, sokkal érthetőbb, vagy didaktikusabb képet, vagy animációt találtunk a tavalyi helyett. Elvileg tehát vannak kész anyagaink, de valahogy mindig muszáj újítani, frissíteni rajtuk. Megoldás lehetne a tananyagok megosztása. Tapasztalataim szerint ennek már szép nemzetközi gyakorlata van, és sikeres hazai próbálkozásokról is tudok, de az igényeket és a lehetőségeket messze nem aknáztuk még ki. Ugyanakkor, mint ahogyan a saját korábbi anyagaimat sem használom még egyszer változtatás nélkül, nyilvánvaló, hogy egy idegen, átvett tananyagot is saját képemre fogok formálni, ami természetesen valamekkora időráfordítást igényel. De azért valószínűleg kisebbet, mint egy teljesen új anyagot összeállítani.

Mit gondolsz, minden pedagógusnak kellene használni ilyen táblát?

Én azt szeretném, ha azok a kollégák használnák, akik szeretik. Úgy van ez, mint annyi minden mással: a jó kedvvel, jó szívvel végzett munkából születnek az eredmények, sikerek. Nem szerettem - szerencsére ma már ritkábban hallható - azokat a szirénhangokat, amelyek azt sugallták nagyon leegyszerűsítve és kis túlzással élve, hogy az új digitális taneszközök majd megoldják a közoktatás problémáit. Az interaktív tábla – ahogyan ez már sok fórumon elhangzott – csak egy új oktatási segédeszköz, amit lehet jól, vagy kevésbé jól használni, de továbbra is a tanár személyisége, tudása, elhivatottsága, tapasztalata a meghatározó. Ezért azt gondolom, hogy ne kényszerítsünk senkit akarata ellenére a táblahasználatra. Talán az eddigiekből kiderült, hogy én meglehetősen elkötelezett vagyok aktívtábla ügyben, de az elsődleges mégis a gyerekek érdeke. Nekik pedig arra van szükségük, hogy kiegyensúlyozott felkészült, nyugodt pedagógusok foglalkozzanak velük. Táblával, vagy anélkül, ez már részletkérdés.

Az kutatás során a pedagógusoknak ötfokú skálán kellett a problémákat megjelölni. Részlet: http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/pedagogus_2010_100507.pdf dokumentum 8. oldaláról. Az ábrából csak egy részlet!

Öt fokú skálán jelölték a pedagógusok, miben látják a problémát - pdf 8. oldalán a teljes kép!

 

A pedagógusok elsősorban rajtuk kívülálló okokban látták a problémát, ugyanakkor a tanulók motiválása, mint problématípus beazonosítódik mégis. Ennek a problémának a megoldásában, szerinted segíthetnek az interaktív táblák? Úgy értem segíthet-e, a pedagógus, aki használja az interaktív táblákat?

Azt gondolom, hogy a táblázatban felsorolt problémakörök olyan súlyosak és sokrétűek, hogy megoldásuk nem várható egyetlen intézkedéstől, egyetlen tényező módosításától. Az interaktívtábla közvetlenül néhány szűkebb területre gyakorolhat közvetlen hatást, mint pl. a tanulók motiválása, a módszertani megújulás, a differenciált foglalkoztatás, új munkaformák bevezetése, együttműködés kollégákkal és a tanári önképzés. Mindezekkel kapcsolatban a korábbiakban már kifejtettem a véleményemet, nem ismételném magam. Talán még annyit, hogy sajnos a hatásgyakorlás nem egyenlő a probléma megoldásával.

Van-e olyan kérdés, ami szerinted még fontos ehhez a témakörhöz, de nem tettem még fel? (Válaszold is meg kérlek!)

Ennek a most lezárt tanévnek legérdekesebb tapasztalata számomra egy új pedagógia kihívás, amelynek esetleg interaktív táblás vonatkozásai is lehetnek. Az idén kerültem olyan helyzetbe, hogy ugyanazon a napon tanítottam kémiát enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekeknek normáltantervű osztályba integrálva, és egy-két órával később kerületi kémia versenyt nyert gyerekeknek és gimnáziumi speciális matematika tagozatos osztálytársaiknak. Érdekes szellemi kihívás volt, és az interaktív táblás támogatással kapcsolatban részben adósa maradtam a gyerekeknek és önmagamnak is. Érdekelnének mások ilyen irányú ötletei, illetve ha vannak, a didaktikai kutatások és eredményeik.

Köszönöm a lehetőséget.
Dobóné Tarai Éva PhD.

Azt hiszem mi köszönjük inkább! Nagyon tanulságos volt végigolvasni a válaszokat. A benne megfogalmazottakkal pedig mélyen egyetértek, s nagyon sok gondolatot indított el bennem. Remélem, mások is így gondolják!  :)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.