Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Prym kisasszony és az interaktív tábla…

2010.11.02

Sokan és sokszor kérdezték az elmúlt 5 esztendő során, hogy mire lehet jó az interaktív tábla irodalomórán. Számomra eddig sem volt kérdés, hogy a felhasználás módja és hatékonysága kizárólag a pedagóguson, és nem elsősorban a tantárgyon múlik, de nemrég újabb bizonyítékot is kaptam minderre. Az óra, melyet láttam, nem az interaktív táblától volt jó, viszont a táblahasználat szerves egészet alkotott az órával. No, ettől vált szenzációssá az egész. Semmi nem volt erőltetett, s szerintem nem csak mi, látogatók, hanem a diákok is élvezték a történteket.

 

Helyszín: Ady Endre Gimnázium

Rendezvény: TÁMOP-3.4.3-08/1-2009-0036 pályázat - Szakmai műhelyek

Időpont: 2010. október 19.

Tantárgy: magyar

Tanár: Proksza Ágnes

Évfolyam: 9.

Téma: Paulo Coelho: Az ördög és Prym kisasszony

 

Előrebocsátom, hogy elfogult vagyok. Mostanában olvasott könyveim egyike volt, amit nem tudtam letenni. Egyszerre szerettem és gyűlöltem, hol egyetértettem vele, hol pedig felháborított, de sohasem vált közömbössé. Már az első percekben egyetértettem vele, hogy 9. évfolyamon tökéletes arra, hogy a tanulók megértsenek egy alapvető dilemmát, mely oly sok irodalmi műben előbukkan.

 

Az óra a mű feldolgozásának, már előző órán már megkezdett folytatása volt. A 30 fős osztály végig 5-6 fős csoportokban dolgozott.

Táblakép: Fogalmak interaktív táblán, melyek közül ki kell választani a műhöz kapcsolódó „kulcsfogalmakat”. A táblán a szavakkal azonos színű téglalap található, mely „elnyeli” a nem kapcsolható kifejezéseket.

A csoportok megbeszélik a feladatot, közösen döntenek a kifejezések sorsáról, majd egy-egy képviselő a táblához megy és „kukáz”, vagyis a megfelelő helyre húzza a szavakat.

(regény, kortárs, narrátor, Az ember tragédiája, Faust, vers, beavatástörténet, jelenbéli eseménysor, líra, novella, epika, múltbéli eseménysor, próza, a lélek, mint színtér, erdő toposz, bonyodalom, „a bűn határai”)

Természetesen a „miértek” kifejezésenként tisztázásra kerültek.

 

Ördög-e az idegen? - Az ördög megjelenése, jelentése az európai kultúrában

A továbbiakban a táblán megjelennek a csoportok számára választható feladatok:

  1. Értelmezz szólásokat, közmondásokat!
  2. Keress irodalmi példákat az ördög megjelenésére!
  3. Ördögöt ábrázoló képek a művészetben (interaktív táblán) – jellemezd a megjelenítést!
  4. Keresd ki az értelmező kéziszótárból a szó jelentését!
  5. Keress rokon értelmű szavakat a szinonimaszótárban!

A csoportok gyorsan választanak, az óra pörög, de ugyanakkor nem siklunk el semmi felett, ahol kis bizonytalanság van, ott a tanárnő azonnal rákérdez (mi is az a szinonima?)!

A képek elemzése a táblánál történik, használhatják a nagyítás lehetőségét, vagy a „reflektorfény” eszközt. Nincs harc a táblához kerülésért, de láthatóan élvezik a „táblázást”, látszik, hogy rendszeres a használat, tudják, hogy aki most nem, az következő órán táblához kerül. Minden csoport ügyesen dolgozik, legyen a munkaeszköz könyv, vagy interaktív tábla.

Az ördög fogalmának „körbejárása” után címértelmezés következik.

Megállapítás: az idegen maga az ördög.

Miért? rosszat akar másoknak; bosszút áll; felhasználja az embereket; kiszámíthatatlan (furfangos); bűnre csábít

Milyen érzelmeket ébreszt bennünk? sajnáljuk; félünk; megvetjük; nem bízunk benne

Gonosz, de megértjük, mert ismerjük a múltját, tudjuk, miért lett ilyen. Megértjük, de nem értünk egyet vele!

A tanulók tanári irányítással, de felnőtt módon fogalmazzák meg véleményüket, érzéseiket. Számomra egyértelmű, hogy a többség valóban végigolvasta a regényt.

Újabb csoportmunka következik.

1-2. ÖRDÖG-ANGYAL a szerepekbe bújva érvelés Berta halála mellett és ellen. Talán a tanulók számára is meglepetést okozott, hogy az ördög melletti érvelés jóval egyszerűbbnek tűnt.

3. Mi változik meg a falu életében?

4. Miért pont Bertát választják?

5. Ki lenne a felelős Berta haláláért?

A csoportok megvitatják a válaszokat az általuk választott kérdésekre, a pedagógus, irányít, segítsége az interaktív tábla, csupán egy mellékszereplő. Lényegre törő előre elkészített táblaképei kiemelik a fontos epizódokat, és nyomatékosítanak.

Külön szerepet kap a kiközösítés fogalma, amely egy osztályközösségben nevelési szempontból is kiemelt fontosságú téma. A kiközösítést ábrázoló táblakép mellett csoportonként 1-1 tanuló kiülhet az osztállyal szembe, és Berta „bőrébe” képzelheti magát. A tanulók által felsorolt érzésekből arra következtetek, hogy meg is teszik. Valóban Berták, félnek, rettegnek, magányosak.

Végül egy örök dilemma érzékeltetése, példázat a példázatban…

„Savinust és Ahabot valójában ugyanazok az ösztönök irányították: a Jó és a Rossz harcolt a lelkükért, ahogy minden lélekért ezen a földön. Amikor Ahab megértette, hogy Savinus ugyanolyan, mint ő, azt is megértette, hogy ő is ugyanolyan, mint Savinus. Önuralom kérdése minden. Meg választásé. Semmi másé.”

A gonoszság és a jóság kérdése felnőttek számára is nehezen megfogható, felfogható. Az író által felvetett dilemma örök az irodalomban. Mi dönt? Valóban csak a büntetéstől való félelem miatt válhatunk jóvá?

Egy remek vitaalap a folytatásra, talán egy osztályfőnöki órán…

Rövid tartalom:
http://www.citatum.hu/konyv/Az_%F6rd%F6g_%E9s_Prym_kisasszony

A hegyvidéki, békés falucskában, többségükben öregemberek, földművesek és pásztorok utolsó generációja él, akik mintha nem is mában léteznének. Egy napon titokzatos idegen érkezik a faluba, akiben talán az ördög rejtezik. Legalábbis ez az érzése az öreg Bertának, az özvegyasszonynak. Az idegen, az általa lepénzelt Prym kisasszony közvetítésével szörnyű dolgot javasolt a falusiaknak: ha megölnek valakit maguk közül, aranyrudakból álló kincset kapnak jutalmul… Vajon Chantal Prym, aki nagyon szeretné megváltoztatni az életét, minden gátlás nélkül bűntársa lesz az idegennek? Enged-e a falusi közösség a kísértésnek, és kiválaszt egy bűnbakot? Az idegen joggal bízik-e abban, hogy a Rossz győzedelmeskedik a Jó felett?

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.